28-a a magyar, 1-e a nemzetközi. Én azt gondolom valójában mindegy is, hogy melyik napon ünnepeljük a kávét, mindennapjaink hű társát. Na de mégis hogyan lett ennyire népszerű ez a nemes ital? Hozz egy kávét és induljunk együtt a rejtély nyomába!

A Kávé Nemzetközi Világnapját 2015-ben napra pontosan két éve ünnepelték először hivatalos keretek között. A legenda (wikipédia) szerint a Milánói Expo részeként hirdették meg, a célja pedig, hogy a koffein hasznos és kellemes élvezete mellett felhívják a figyelmet a környezetileg fenntartható kávétermesztésre, és a kávétermesztők helyzetére.

A Nemzeti kávénapok kialakulása elég homályos számomra, a legtöbb helyen szeptember 29 körül ünneplik, de a kora tavasztól októberig minden előfordul. Én azt mondom, ha már egy ilyen nemzetközi dolgot ünneplünk, mint a kávé, ünnepeljük a nemzetközi alkalmat, vagy inkább tartson 3 napig a buli!

A 3 nap örömére, három izgalmas kémtörténetet mesélünk, hogy is lett ebből a féltve őrzött kincsből mindennapjaink csodálatos élénkítő itala.

001-es ügynök: Baba Budan

Kb. 1000: A kávé a mai Etiópia területén startolt, de hamar megkezdte hódító útját, és az Arábiai félszigeten az iszlám hívőinek kedvence lett. A dervisek jobban pörögtek tőle, az imádkozókat ébren tartotta éjszaka, mindenki imádta. Érthető módon, ezt a kincset nem akarták kiengedni a kezükből, ami egészen Baba Budan érkezéséig sikerült is. Ez a kitűnő indiai úriember ugyanis mekkai látogatását megtoldotta néhány apró szuvenírrel: termékeny kávémagvakat kötözött a hasára, amit hazatérve termőre is fordított. Arába elveszítette monopóliumát, India is kávénagyhatalom lett.

002-es ügynök: Gabriel Mathieu de Clieu

Kb. 1720: Micsoda regénybeillő történet! Ugrunk egy nagyot Baba Budan sztorijától, és második kémtörténetünket már XIV. Lajos udvarában kezdjük el, ahol hősük egy fiatal tengerésztiszt Gabriel Mathieu de Clieu, egy izgalmas tervvel áll uralkodója elé.

A kávé ebben az időben elérhetetlen luxuscikk és ráadásul Európában egyedül a hollandok rendelkeztek kávéültetvénnyel a kontinens országai közül, a távoli Jáva szigetén (ma Indonézia része). Lajos király hollandiai látogatásáról egy figyelmes ajándékkal tér haza. A holland nemzet megajándékozta egy kávépalántával Párizs híres arborétuma számára. Hősünk de Clieu akit parancsa a távoli karibi szigetre Martinique-re szólított, meglátta a lehetőséget az eseményben, a terve pedig a következő volt:

Martinique klímája (mivel Jáváéhoz hasonló) potenciálisan alkalmas arra, hogy kávét termesszenek rajta, ezzel pedig lehetőség nyílik megtörni a holland monopol helyzetet. Kérését nem tudni miért, de elutasítják.

De a mi Gabriel barátunk nem olyan fickó volt akit egy királyi parancs befolyásolt volna valamiben. Abban a megnyugtató tudatban, hogy másnap kihajózik a tengerre, és hosszú hónapok fognak eltelni mire legközelebb felelősségre vonható lesz, éjszakai rohamot vezetett a párizsi arborétum ellen, és kávémagokkal a zsebében vette útját az Antillák felé.

A sztori nem ér véget ennél a pontnál, viharok, kalóztámadás, és aszály is sújtotta a konvojt, de Clieu pedig, hogy életben tartsa a szerencsebabokat szűkös ivóvízadagjának felét a kávépalántájának adta.

A csemete megérkezett és fegyveres őrség mellett szépen meg is erősödött. 18 millió utódja a térség francia kávéuralmát hozta a következő szuperkém érkezéséig.

003-as ügynök: Francisco de Melo Palheta alezredes

1727: A Brazil kormány is ki akarja venni a részét a kávébizniszből, ezért meg akarják szerezni a csodálatos növényt. Ehhez viszont egy kémre van szükség: a sors (és az arra illetékes személyek) pedig: Francisco de Melo Palheta alezredest jelölték ki a feladatra, hogy becsempéssze a kávét az országba.

Annak érdekében, hogy a szuperőrzött kávéültetvények jelentett kockázatokat elkerülje, az alezredes egy izgalmas utat választ. Látszólag határviták ügyében Francia Guayanába küldik közvetíteni, de amíg a tárgyalások tartanak elcsábítja a kormányzó feleségét. A kedves hölgy az állami búcsúztatáskor átad egy csokrot, benne a hajtásokkal, amikből a világ legnagyobb kávébirodalma fakad majd.

Brazília hihetetlen mértékű termelése tette az átlagember számára is elérhető agrártermékké ezt a csodálatos növényt: a kávét.

Köszönet a sztorikért a National Geographicnek!