Gyermekként sokunkat azzal riogattak, hogyha nem tanulunk, akkor bizony semmire sem fogjuk vinni az életben. Nyilván ez nem véletlen, de vajon ez a kijelentés minden esetben megállja a helyét?
Vannak olyan példaként szolgáló életutak, amelyek bebizonyítják nem mindig a tanulás vezet a sikerhez. Persze rendkívül fontos, hogy tájékozottak legyünk, de a sok tanulás nem mindig egyenlő azzal, hogy valaki felnőttkorában is sikeres lesz.
Farkas Roland
A Punnany Massif társalapítója
Ez egy nagyon érdekes kérdés.
Őszinte leszek, én a középiskolai tanulmányaimat nem fejeztem be, mégis bizonyos szövegeim érettségi tételek. Ez azért elég ambivalens, akárhogy nézzük.
Már egészen kicsi koromtól fogva úgy vettem észre, hogy az iskola, illetve a magyar oktatási rendszer nem arra van kihegyezve, hogy ha bármi is történik velünk az életben, akkor majd helyt tudjunk állni.
Inkább csak hogy tudjál bizonyos tételeket, és legyél képben a sejtbiológiával még akkor is, ha kőműves akarsz lenni. Nagyon nagyon sok száraz tananyag van, amelyet egyszerűen rád dobnak, követelnek, hogy a végén egy rendszerbe illeszthető droid legyél, hogy egy társadalmi rétegben foglald el a pozíciódat, aztán kussoljál, és maradj úgy.
Nyilván, ha valaki 11-12 évesen tudja, hogy mi akar lenni, és annak fényében, az ehhez szükséges tárgyakat helyezi előtérbe, és erre készül, akkor annak van értelme. Viszont ha nincs meg a szükséges tudatossági faktor az emberben, csak él a nagyvilágba’, lébecol, azért megy az egyetemre, hogy a szülei ne dobják ki, elhabizik egy csomó évet, tíz év alatt elvégez valamit, annak nem látom értelmét. Harminc évesen ott áll élete közepén és totál nem lesz képben.
Battay Máté
A Business and Café társalapítója
Ez egy nagyon érdekes kérdés, hiszen engem is ebben a szellemben neveltek. Én egy, mondhatjuk így, régies kifejezéssel élve, hogy értelmiségi családból származom, ahol a család minden egyes tagja egyetemen, vagy főiskolán tanult.
Megmondom őszintén saját magammal szemben is volt ilyen elvárás, hogy felsőoktatási intézményekbe járjak, de
nem feltétlen értek egyet ezzel a filozófiával. Több alkalommal is volt már szerencsém olyan sikeres emberekkel találkoznom, akik még az érettségit sem szerezték meg.
Azt gondolom, hogy ez a filozófia kicsit tévútra viszi a fiatalokat, hiszen elhiteti velük, hogyha tanulnak akkor siker vár rájuk. Szerintem ez nincs így, nekem is van két diplomám és jelenleg doktorit írok, de ezek ellenére is azt gondolom, hogy az iskola egy olyan "eszköz" ami hitelességet tud adni.
Rólam is azt gondolták, hogy semmit sem fogok kezdeni a kommunikációs diplomámmal, de valójában ez egy remek eszköz lett arra, hogy hitelessé váljak, hiszen szerkesztőként, újságíróként egy kommunikációs diploma sokat segít az utamon.
Vállalkozóként az, hogy közgazdasági területen írom a doktori disszertációmat megint egy olyan pluszt ad, aminek köszönhetően megbíznak bennem az emberek, hiszen elhiszik azt, amit mondok. Persze nem csak azért mondok jót, mert iskolába járok, de ebből is látszik, hogy ez egy remek eszköz arra, hogy a fiatal korom ellenére is egy jó szakembernek mutatkozzak.
Zárszóként, az elméleti és a gyakorlati oktatás sok esetben távol áll egymástól, tehát szerintem az iskola egy remek eszköz arra, hogy érvényesülj az életben. Nem nélkülözhetetlen, de praktikus és hasznos eszköz.
Görög Ibolya
Írónő, akkreditált előadó, protokoll szaktanácsadó.
Tanulni jó! A legfontosabb az lenne, hogy a gyerekek tanuljanak meg tanulni.
Igen is fontos, hogy fogalma legyen az egyszikű és kétszikű növények mibenlétéről, tudja, hogy mi a másodfokú egyenlet megoldó képlete – még ha az életben soha nem lesz rá konkrétan szüksége. Ami viszont kötelező, hogy ismerje a magyar és világtörténelmet, élvezze az olvasást, rá tudjon mutatni a térképen, hogy hol van Brazília. És ha rájön, hogy tudni jó – onnan „rákap az ízére”. Én még ma is, ha hirtelen hallok egy idegen kifejezést, valami új fogalmat – utánakeresek az interneten. És nem azért, hogy majd erről beszélgessek a barátaimmal, hanem hogy tudjam.
Nyelvtudás nélkül sehova nem juthatunk. Legalább egy nyelvet mindenkinek meg kell tanulnia, mert a világ nyitott, a globalizáció mindent elérhetővé tett – ha valaki beszél mondjuk angolul. Ha nem, akkor bezárul, elbutul.
Tóth Patrik
A Business and Café társalapítója
A tanulás nagyon fontos, de tudni kell, miért csinálod. Például én ötödéves joghallgatóként nem azért tanulom a jogot mert feltétlenül én szeretnék lenni Magyarország legjobb ügyvédje, hanem szeretnék tisztában lenni azokkal a játékszabályokkal, amelyek az élet keretrendszerét adják meg.
Vállalkozóként sokkal magabiztosabb vagyok, amikor egy szerződést a kezembe nyomnak, hiszen pontosan tudom, hogy adott esetben mit írok alá.
Arról nem is beszélve, hogy így látom azokat a lehetőségeket is, amiket egy ember, akinek nincs ilyen végzettsége még csak nem is gondolna. Csapaton belül milliókat spóroltunk meg azzal, hogy nem kellett minden egyes alkalommal jogászhoz, ügyvédhez menni csak azért, hogy megírjon, vagy jóváhagyjon egy szerződést.
Nyilván nem kell minden vállalkozónak jogi egyetemet elvégeznie, de ez a két dolog együtt nagyon hasznos tud lenni.
Hovány Márton
Üzletember, a 100 leggazdagabb magyar egyike, a Hovány Csoport tulajdonosa.
Nagyon meglepődnénk, ha megnéznék, hogy a világon hány olyan ember van a milliárdosok között, aki az egyetemet sosem végezte el, vagy nem is járt oda, és én is ezeknek a táborát erősítem.
Azért azt be kell vallanom, hogy jobb lett volna, ha elvégzek egy főiskolát, vagy egyetemet. Nem azért, mert jobban tudnám végezni a munkám, hanem mert néhány dologban segíteni tudott volna.
Ezek közül is a nyelvtudást emelném ki, amelyet fontosnak tartok. Falun születtem, és az én időmben csak oroszt tanultam, habár manapság már meg tudom magam értetni angolul, vagy németül, bár szívesen fejleszteném még ezt a képességem. Hál’ Istennek a gyermekeim már kiválóan beszélnek idegen nyelveken.
Véleményem szerint önmagában az, hogy valaki sok nyelvet beszél, még nem garancia arra, hogy sikeres lesz.
A kezdeti sikereknél, mikor az autószalont is nyitottuk, nem a nyelvtudásom bővítését tartottam fontosnak, hanem az üzleti tudományokban való tapasztalatszerzésem, úgy véltem, ha az importőrök bejönnek Magyarországra és itt akarnak dolgozni, akkor előbb-utóbb nekik is meg kell tanulniuk magyarul.
Gerendai Károly
A legbefolyásosabbnak tartott magyar üzletemberek egyike, a Sziget Kft. alapítója.
Én mindig is a gyakorlat embere voltam, életem során nem is nagyon volt más lehetőségem. Akkoriban nem volt ilyen, hogy kulturális menedzser képzés, vagy bármi ilyesmi. Az persze egy másik kérdés, hogy én a gyakorlati tudásban is hiszek mert az elméleti tudás sokszor nincsen szinkronban a gyakorlattal.
De ma már van jó képzés, és a kettő együtt kell. Az sem jó, ha mindent neked kell magadtól megtanulni. Ezért kell a jó képzés és aztán a gyakorlatban meg kell próbálni hozzá valamilyen rutint szerezni.
Klapka György
Az Aranyember, kereskedő, reklámguru, üzletember.
Fontos, nagyon fontos a tanulás.
Ez nem azt jelenti, hogy ha nem tanulsz nem lesz belőled senki.
Nagyon sok buta doktort láttam már, és nagyon sok olyan palit, akinek csak négy elemije van, de sikerült az élete.
Azért fontos a tanulás, mert nem mindegy honnan látom a világot.
Egy tanult ember a hegy tetejéről látja a világot, egy tanulatlan ember pedig a völgyből, és a völgyből egyáltalán nem ugyanazt lehet látni, mint a hegy tetejéről. Szóval a tanulás a világnézet, a másik szemszög, a más szemléletmód megismerése miatt fontos.
Egyszer televízióban beszélgettem az elméletről és a gyakorlatról. Azt mondták nekem, ha valamit megállapítanak elméletben, az úgy is van. Például egy szódagyár alapításához – kell 36 millió (víz, buborék, üveg, autó, gyár) és csak 10 milliód van, akkor ne kezdd el az üzletet, mert csak elbukod azt a 10 milliód is. Vagy a buborék fog hiányozni belőle, vagy a víz fog hiányozni belőle, vagy az üveg hiányzik majd amibe töltenéd. De így még a világon nem alapítottak vállalatot, hogy megvolt a 36 millió. Ha megvan a 10 millió, akkor hozzákezdek, és először lehet, hogy csak két üveg szódát gyártok, amit gyalog viszek ki, aztán hármat aztán hatot – így épülnek fel a nagy vállalatok.
Szóval az elméletet nem lehet megtámadni, mert igaza van, és még sincs igaza, mert nem így történik a gyakorlatban. A gyakorlat nélkül pedig az elmélet nem ér semmit, én erre azt mondtam:
Aki nem adott még el életében egy kiló narancsot az ne papoljon a kereskedelemről.
Összegezve, az iskola egy olyan eszköz, amit okosan kell felhasználnunk arra, hogy érvényesülni tudjunk az élet bármely területén. Nem szabad elhanyagolni, hiszen megalapozza az alapvető tudásbázisunkat, ráadásul egy teljes más világszemléletet is ad, viszont azt kijelenthetjük, hogy a rengeteg tanulás közel sem garantálja azt, hogy később sikeresek leszünk, éppen ezért érdemes több lábon állnunk, és nem csak az iskola adta keretekre koncentrálni.
Kövess minket a közösségi médiában is!
Egy kattintás most milliókat érhet!
