Végszámla, átutalásos számla, előlegszámla, gyűjtőszámla. Néhány számla a rengeteg típus közül, amiket gyakorlott vállalkozóként használnunk kell. De biztosan tudod, hogy mikor melyik számlatípust érdemes használni és hogy melyik mire jó? Tegyük rendbe a fogalmakat!
Számlázási kisokos című sorozatunkban már utánajártunk melyek az online számlázás előnyei és miért érdemes online számlázni, majd ezután bebizonyítottuk, hogy mennyivel gyorsabb és gazdaságosabb online számlázni, mint kézzel töltögetni a papírszámlákat.
Ebben a cikkben szintén egy izgalmas témának járunk utána, megnézzük, hogy pontosan milyen típusú számlákat állíthatunk ki, és mikor érdemes ezeket használni. Kezdjünk is bele!
Proforma számla: Egy jövőben teljesítendő szolgáltatás ellentételezését igazoló bizonylat. A proforma számla kifizetése után következik a teljesítés, majd a tényleges számla kibocsátása.
A proforma számla tulajdonképpen teljesen megegyezik a díjbekérővel, annyi a különbség köztük, hogy a proforma számlákkal külföldi partnerek esetén, míg a díjbekérővel Magyarországon találkozhatunk.
Amikor a
- díjbekérő alapján megérkezik hozzánk a pénz, akkor
- egy előlegszámlát kell kiállítanunk pontosan arról az összegről, ami megérkezett hozzánk.
Ahogyan azt az előbb mondtuk, a proforma és a díjbekérő csupán egyetlen dologban különböznek, pontosan ezért
- egyik sem szigorú számadású
- egyik sem sorszámozott és
- nem kell utánuk adóznunk sem.
Miután megérkezett hozzánk a pénz nem szabad elfelejteni, hogy az egy bruttó összegnek számít, tehát nem ez lesz a nettó összegünk, amit az előlegszámlán fel fogunk tüntetni. Ebből kell visszafelé kiszámolni, hogy pontosan mennyi is az áfatartalmunk - ezt szintén fel kell tüntetni a számlán.
Ezt a számlát elpostázhatjuk papíralapon, de online is elküldhetjük, mondjuk a Számlázz.hu rendszerén keresztül.
Előlegszámla: A vásárolt termék/szolgáltatás ellenértékének egy részét tartalmazza, de szólhat a teljes összegről is. A kifizetés feltétele a teljesítésnek, ami után elkészíthetjük a végszámlát.
A díjbekérő után állítjuk ki az előlegszámlát, a termék/szolgáltatás ellenértékének egy részével.
Nagyon fontos megjegyeznünk, hogy ez már
- ez szigorú számadású
- adózási kötelezettséggel jár.
Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a teljesítés dátumaként az a dátum kerüljön az előlegszálára, amikor megérkezett a pénz, vagy készpénzben megkaptuk az adott összeget.
Az előlegszámlán mindenképp fel kell tüntetnünk az ELŐLEG szót. Ezen kívül szerepeltetnünk kell a nettó összeget, a bruttó összeget és az áfatartalmat is.
Az előlegszámla tartalmi kellékei szinte teljesen megegyeznek a végszámláéval. Igazából ma már a számlák között semmiféle különbséget nem teszünk - nincs olyan, hogy egy valami előlegszámla vagy végszámla, ennek ellenére külön kell választanunk őket.
Végszámla: Tartalmazza a termék/szolgáltatás teljes értékét, a már kifizetett előleget és a még fennmaradó összeget.
A végszámla kiállításakor is több mindenre figyelni kell, úgymint:
- a teljesítésnek meg kell egyeznie azzal a dátummal, amikor az árut átadtuk a vevőnek, vagy a szolgáltatást leszolgáltattuk.
- az előleg sorszámát mindenképpen fel kell tüntetni a végszámlán is
- negatív előjellel kell az összegnek a végszámlán szerepelnie
- fel kell sorolnunk azokat a termékeket/szolgáltatásokat, amiket eredeti áron szerettünk volna értékesíteni. Ezeknek az összegeknek a különbözete fogja kiadni azt az összeget, amivel a vevő még tartozik felénk.
Összegezve:
- Kiállítod a díjbekérőt Számlázz.hu rendszeredben ezután online egy kattintással tovább is küldöd
- A partnered megkapja, majd kifizeti neked
- Ha rendelkezel banki kapcsolattal, akkor ezt a rendszer azonnal egy előlegszámlává konvertálja neked
- És ezután minden megy a maga útján, neked csak számolnod kell majd a pénzt
- Ha végszámlát állítasz ki, akkor már csak be kell hívnod az előlegszámlát és készen is vagy.
Ugye, hogy nem bonyolult! Főleg akkor, ha a Számlázz.hu rendszerét használod, ahol számtalan folyamat automatikusan zajlik le, mint például az előlegszámla kiállítása.
Több tudásra szomjazol még? Hozunk még nektek néhány számlatípust, hogy még bővebb legyen a számlákkal kapcsolatos tudásbázisotok!
Egyéb számlatípusok:
- Készpénzfizetési számla: Az ilyen számlák esetén, a számla kelte, teljesítése és fizetési határideje megegyezik. A számla kiállításakor az abban foglaltak teljesítése és ellentételezése is megtörténik.
- Átutalásos számla: Átutalásos számla esetén a számla kiállításának időpontja nem egyezik meg annak ellentételezésének dátumától.
- Részszámla: Egy többlépcsős feladat valamely részének az elkészítése után szoktuk kiállítani. A részfeladatok befejezése, és az ezekhez kapcsolódó részszámlák kiállítása után készülhet el a teljes feladatot lefedő végszámla.
- Helyesbítő számla: A mai napig gyakran előfordul, hogy a számlázóprogrammal kiállított számlák esetében kézzel javítunk a hibákon. Ez hatalmas hiba, hiszen a programmal kibocsájtott számla esetén a kézi javítás szigorúan tilos. Ha elrontottuk az összeget, vagy az időközben megváltozott, akkor bizony egy helyesbítő számlát kell készítenünk. Ezen a számlán szereplő negatív előjelű összegek fogják "egyenesbe" hozni a számládat, így korrigálhatod számláidat a valósághoz.
- Sztornó számla: Ezt a számlatípust akkor használjuk, ha a számlánk kiállítása után a vevő elállt a vásárlástól. Oda kell figyelnünk arra, hogy a sztornózó számla teljesítési dátuma általában egy és ugyanaz, mint ami a rontott számlán szerepel.
- Gyűjtőszámla: Gyűjtőszámlát akkor használhatunk, ha az adóalany ugyanannak a szervezetnek, személynek több számlakibocsátására jogalapot teremtő ügyletet teljesít a teljesítés napján egyidejűleg illetve a rá vonatkozó adó-megállapítási időszakban.
Még mindig maradtak benned kérdések? Látogass el a Számlázz.hu-ra, ahol még több érdekes információt találsz a különböző számlatípusokról.
Tartsatok velünk a következő részben is, ahol újabb számlázással kapcsolatos kérdésekre fogjuk megadni a legszakmaibb válaszokat!
Kövess minket a közösségi médiában is!
Egy kattintás most milliókat érhet!
