Lehetsz a magad ura, és csinálhatod azt, amit akarsz! Hét dolog viszont mindenképp kelleni fog hozzá!
A vállalkozóvá válás célja, hogy munkanélküli legyél. Milyen értelemben? Úgy, hogy ne állásod, munkád legyen, hanem hivatásod! Egy hobbid, szenvedélyed, amelyet olyan minőségen űzöl, és olyan hiánypótló módon, amelyért cserébe mások ellenszolgáltatást adnak, hogy élvezhessék tevékenységed gyümölcsét saját magukon is.
Hogyan érhető el, és tartható fenn ez az állapot? Mik segíthetik ezt elő? Nézzük!
1, Feladat - felelős - határidő
Minden ember a szíve mélyén nagyravágyó, és talán már álmodozik, vagy még jobb, konkrét céllal, célokkal rendelkezik.
A cél azonban önmagában mit sem ér, ha az nincs részfeladatokra bontva!
- Feladat: olyan apró részegységek, amelyek megvalósulása nélkülözhetetlen a sikerhez. Legyen mérhető és elérhető!
- Felelős: főszabály szerint mi magunk, de a fejlődés következő szakaszában már a delegált feladatok elvégzője. Akármelyik verzió is legyen, minden egyes feladatnak kell, hogy legyen felelőse, és a legjobb, ha az egy valaki. Miért? Mert mindenki udvarát senki sem söpri, és csak az egymásra mutogatás fog menni!
- Határidő: a vállalkozói életem kezdetén ez volt a legnehezebb.
- Első hiba: nincs határidő, minden fontos. Ezzel az a baj, hogy nem minden ugyanolyan fontos, és algoritmus nélkül valósulnak meg a dolgok, ami káoszhoz fog vezetni.
- Második hiba: határidő = most azonnal. Ez butaság, mert nem mindig a legsürgősebb feladatok a legfontosabbak.
- Ami nekem legjobban bevált: mindent standardizálni kell, pl. egy cikk megírása átlagosan 60 munkapercnyi folyamat. Ennyi áll rá rendelkezésre. Ezt el tudom várni önmagamtól, és a társaimtól is, mert a "cikk író algoritmusunk" ezt lehetővé teszi.
2, Időmenedzsment
Vállalkozó családban nőttem fel, és mindenhol azt láttam, hogy egy vállalkozó "látványosan" elfoglalt. Végignéztem, ahogy az elfoglalt vállalkozók 2 órán át "tárgyaltak" konkrétum nélkül - de legalább kiderült, tíz éve miért volt jobb meggy helyet szilvát termeszteni. Végignéztem, ahogy rohannak, maguk mennek boltba olyan dolgokért, amelyeket a városba érkezve elfelejtenek, és amit egy alkalmazott is megvehetett volna.
A látottak és a személyes megtapasztalások viszont inkább azt mondatják velem, digitalizáljunk, rendezzünk, és osszuk be a naptárunk!
Digitalizáljunk:
- Ha egyedül dolgozol:
- Használd a Trello alkalmazást, ami mind böngészőből, mind telefonos applikációról működik, és magyar nyelvű!
- Személyes tipp: hozz létre olyan "táblát", ahol a hét feladatait sorolod be. Ide bármi tartozhat (e-mailek megválaszolása, edzés, hivatalos ügyintézés, stb.)
- A listák létrehozását kezdd a célokkal. Így először össze tudod írni, miket kell elintézned.
- Ezt követően további listákat hozol létre, amelyek egy-egy napot jelölnek. Az összeírt célokat pedig már logikusan, megfelelő energiabeosztással szét tudod osztani a hétre, anélkül, hogy egy agyonfirkált lapod lenne, amit legkésőbb kedden elhagysz.
- Valami nem fért bele? Módosult a terv? Bátran húzd egyik napról a másikra, sőt, jegyzeteket is írhatsz az egyes feladatokhoz!
- Ha csapatban dolgozol:
- Neked találták ki az Asana alkalmazást.
- Ez szintén böngészőből és telefonos applikációról is működik. Végigpróbáltunk minden "team & project management" alkalmazást, és 2-10 fős csoportmunkára ezt találtuk a legjobbnak.
- Különböző projekteket hozhatsz létre, amiken belül feladatokat, azon belüli részfeladatokat, sőt még a részfeladatokon belüli alfeladatokat is létrehozhatsz.
- Mi benne a legjobb? Mindegyikhez rendelhetsz felelőst és határidőt (lásd 1. pont fontossága), ezen felül láthatod, hány százalékon áll a projekt, hol van lemaradás, ki mit csinált (mivel értesítést is kapsz ezekről).
Ezekkel a zseniális eszközökkel több száz százalékkal növelheted ingyenesen a hatékonyságodat!
3, Keress kihívásokat!
Mindenki számára más a kihívás. A legnevetségesebb dolgokra is értem ezt! Én személy szerint az elmúlt hétig, 25 éves koromig nem törtem fel tojást. Remélem, most velem nevetsz, mert titkon tartottam tőle. Mi van, ha kifolyik? Belemegy a héja? Ugye mennyi veszély leselkedett rám? De menjünk tovább, rettegtem, mikor az első 50 milliós autót vezettem, úristen, csak minden rendben legyen! Rettegtem, amikor sportkocsikkal mentünk versenyezni a Hungaroringre, úristen, csak minden rendben legyen! Rettegtem, mikor az első 1 millió feletti ajánlatot adtam, úristen csak elfogadják!
És tudom, hogy a tojástöréstől a milliós ajánlatokig minden nevetséges kihívás legyőzése kell ahhoz, hogy majd a sorsfordító kihívást le tudjam győzni!
4, Delegáld, ami nem éri meg!
Pár éve, 23 évesen eldöntöttem, hogy nekem 5000 forintos órabérem lesz. Ebből nem engedek. Miért volt fontos mindez? Mert egy nagyon komoly szűrőt hoztam létre. Bármi, ami ez alatt van, azt delegálom, vagy elengedem.
Nagyon sok olyan ajánlatot kapok akár személyesen, akár a csapatunk számára, ami ez alatt van. Ilyenkor vagy keresek egy alvállalkozót, és a különbözetet elteszem, vagy nyíltan elmondom, hogy ezt nem tudjuk vállalni.
A környezetem hitetlenkedett, de ma az ügynökségünk a jelen pillanatban már nehezen tud új ügyfeleket fogadni, annyi megkeresésünk érkezik. Olyan nagy cégek fordulnak meg a házunk körül, mint a Számlázz.hu, Duna House, Microsoft, Porsche Hungária, és még több tucat ilyen céget mondhatnék.
Miért fordulhat ez elő? Mert nem hagyjuk felaprózni magunkat, és a lényegre fókuszálunk!
5, Merj újratervezni!
Hétfőn a csapat egyöntetűen elfogadja: igen, ez a helyes irány. Kedden érkezik egy telefon, és megy a riadólánc: minden máshogy lesz, 180°-os fordulat.
Akkor ez egy instabil cég? Dehogyis! Pont, hogy a legbiztosabb! Minél kisebb vagy, annál könnyebben igazodsz a piaci trendekhez, információkhoz.
Minek ölnél egy halott dologba pénzt, időt, energiát pusztán dacból és egóból? Én dolgoztam ilyen csapattal, senkinek nem kívánom!
6, Figyelj a testedre!
Óh, hát igen. Az elfoglalt vállalkozó (lásd 2. pont) nem ér rá egészségesen táplálkozni, mikor is lehetne ideje sportolni, aludni? Egy vállalkozó dolgozzon 16 órát és csak akkor kapjon be valamit enni, ha van 2 perce. Így is lehet, és mondok valamit: én is így csináltam. Sosem reggeliztem, délben jól beebédeltem, aztán munka után, olyan 22 óra magasságában bevacsoráztam. A két étkezés közötti energiavesztést pedig kávéval pótoltam, biztos ami biztos.
Ami nekem valóban növelte a hatékonyságomat:
- hétköznap lehetőleg aludjuk meg a min. 6 órákat (délben ezeket NASA-alvással ki lehet egészíteni, úgy simán kibírható),
- lehetőleg ugyanazon időpontokban keljünk, feküdjünk, és étkezzünk,
- 3 óránként étkezzünk, napi 6-8x, de kisebb adagokat, ezeket nyugodtan vigyük ételesbe, ha máshogy nem megoldható,
- kerüljük a zsírt, cukrot,
- fogyasszunk minőségi szénhidrát és fehérje forrásokat,
- legalább annyi zöldséget együnk, mint húst,
- vigyünk be minél több nemünknek/korunknak megfelelő vitaminforrást,
- ha este nem bírsz elaludni, fogyassz citromfű teát (de bátran nyúlj egyéb gyógyteákhoz is),
- min. heti 3x mozogjunk valamit.
- folyamatos vízfogyasztás/pótlás, (napi 2-3L).
A helyes, és személyre szabott étrendem/bioritmusom kidolgozásának köszönhetően kialakult egy stabil, megbízható fizikai és szellemi helyzet, ami összemérhetetlen a korábbi kifacsart állapotommal.
7, Ne hazudj magadnak!
A legfeleslegesebb és legkártékonyabb dolog, amit magaddal művelhetsz. Nem megy valami? Valld be! Elcsúsztál? Valld be! Rossz ajánlatot adtál? Valld be! Nem keresel elég pénzt? Valld be!
Hajlamos voltam másokat hibáztatni, a rendszert, a világot, egy másik személyt, és aztán ezt jól el is fojtottam magamban, jól lenyomtam mélyre, aztán szórakozóhelyek mélyén, és felületes társadalmi kapcsolatban kerestem a mentsvárat, mert nekem "ki kell engednem a gőzt"! De miért kéne gőzt kiengedni, ha azt csinálom, amit élvezek?
Ez nem paradox kérdés, hanem egyszerűen hülyeségeket beszéltem be magamnak!
Nem kerestem elég pénzt, mert rossz volt a modellem, mert nem volt elég jó az ajánlatom, vagy mert egóból is dolgoztam sokáig. Aztán kellett venni egy levegőt, és azt mondani: hé, Patrik, hülyeséget csinálsz! Engedd már el ezt és ezt a tevékenységet, és fókuszálj arra!
Amint ezt be mertem vallani, amint lépéseket mertem tenni az új irány felé, egy lepukkant kis nyolcadik kerületi szobából átkerültem egy 100 négyzetméteres csodaszép lakásba.
Nem lettem több, csak nem hazudtam tovább magamnak, és mertem újratervezni (lásd 5. pont :) ).