A futball Európa Bajnokság, 2016 második legnagyobb sporteseménye, óriási üzlet. Lássuk a számokat, kik az EB legnagyobb győztesei? Persze anyagi értelemben.

Egy sporteseményen sokan keresnek sokat, de mi most csak a legnagyobbakkal foglalkozunk. Lássuk kiknek nagy biznisz az EB?

1. UEFA

A főszervező az Európai Labdarúgó-szövetség, aminek a Bajnokok Ligája mellett nem az EB a legfontosabb terméke, de azért hoz a konyhára bőven. Két EB közötti 4 éves időszakot vizsgálva az EB csak 20%-ot jelent összbevétel tekintetében, de még ez is 1,5 milliárd euró körüli összeget jelent mindennel együtt.

A legfontosabb bevételi források a következőek:

• tévéjogdíjak
• jegyeladás a meccsekre
• hivatalos termékek

Az UEFA idei legjobb elképzelései az egyesített marketingstratégia, és a központosított látványelemek voltak. Azzal, hogy a kvalifikációs folyamat kommunikációját izgalmassá tették, és fel tudták kelteni a nézők érdeklődését a selejtezők iránt, a szponzorok jelenlétét is 2 évre tudták kitolni 1 hónap helyett. Ez nyilván üzleti szempontból sem volt egy teljesen haszontalan lépés.

2. Franciaország

A rendező országnak egy nemzetközi sportrendezvény majdnem mindig mínuszos bulit jelent. Később viszont nyerhet rajta, mégpedig 5 dolgon:

• sportlétesítmények későbbi kihasználása
• kiegészítő infrastrukturális beruházások - úthálózat és tömegközlekedés fejlesztése
• a turizmus
• munkahelyek létesítése
• PR hatás

Amitől a rendezvény közvetlenül mínuszos lesz, az általában a stadionok költségei. 

Franciaországi stadionmatek:

• Összesen 10 helyszín
• 4 új (Bordeaux, Lille, Lyon és Nizza)
• 5 felújítva (Lens, Marseille, St-Etienne, Toulouse, Párizsban a Parc de Princes)
• 1 jó lesz úgy, ahogy van (Stade de France - Párizs)

Mennyibe került ez az egész?

• Összesen 1641 millió euró
• 60% PPP (magántőke és közszféra együtt)
• 29% tisztán magántőke
• 11% tisztán közpénz

Az idei EB szervezésében még egy fontos tételt jelentenek a terrorfenyegetettség miatti biztonsági intézkedések,  és összesen 30-35 millió eurót tesznek ki. A kormányzat, a helyszínt adó városok, és az UEFA dobták össze.

3. Csapatok és játékosok

Az UEFA nem szűkmarkúskodik a játékosok javadalmazásával, a következő pénzekre lehet számítani válogatott szinten:

• bejutás: 8 millió euró (igen, ezt a magyar csapat is megkapta már)
• csoportmérkőzés: győzelem 1 millió, döntetlen 500 ezer euró
• csoportkörös továbbjutás: 1,5 millió euró
• 8 közé jutás: 2,5 millió euró
• 4 közé jutás: 4 millió euró
• 2. helyezett: 5 millió
• 1. helyezett: 8 millió

Az EB leendő győztese a szép kupa mellett, még 27 millió eurót is hazavisz a futballszövetségének, ami a címben megfogalmazott kérdésfelvetéshez viszonyítva elég jó üzletnek tűnik.

A Magyar Labdarúgó Szövetség esetében tehát, 8 millió euró áll rendelkezésre, ez a következőképpen kerül felhasználásra.

• több, mint 40% a szereplés finanszírozására
• több, mint 40% a játékosok premizálására és a stábtagok fizetésére
• maradék, 20% körüli összeg, MLSZ hazai rendezvényeire.

A játékosoknak (pontosabban klubjaiknak) jó üzlet, az UEFA által (az első csoportmeccs előtt 14 nappal kezdődő) fizetett napidíj, ami naponta 5800 eurót jelent játékosonként. Magyar viszonylatban ez a Ferencvárosnak jelenti a legnagyobb bizniszt, a klub 6 válogatott játékosa után (5 magyar, 1 szlovák) kb. 250 millió forintnak megfelelő eurót kasszíroz a kontinenstornán.

+1 Amiről nem beszéltünk

Az Európa Bajnokságnak számtalan izgalmas gazdasági vetülete van, amelyeket hosszasan lehetne fejtegetni, de tekintve, hogy ez a cikk szigorúan csak a sporteseménnyel foglalkozik, nem fejtegettük őket részletesen. Ilyen a sportfogadás, ami volumenét tekintve önálló cikket is érdemelne, vagy a sörfogyasztás, ami az időjárástól függően 30 millió extra korsót jelenthet Magyarországon.

(Forrás: Népszabadság, Index)