Senki nem szereti a riválisait, és ritkán mondunk róluk jókat. Viszont nagyon kell figyelni, mi hangzik el, mert akaratlanul is nagy bajba keveredhetünk!

Egész nap kommunikálunk, és bizony nehezen álljuk meg, hogy olykor ne szenteljünk pár "ízes" percet, ahol előszedjük a riválisaink, ellenségünk összes negatív tulajdonságát. Ez még önmagában ártatlannak tűnik, de nagyon vékony a határ, hogy ezt meddig tehetjük meg, kik előtt, és milyen formában.

Te vajon tisztában vagy a részletekkel? Ha nem, akkor csekkold!

Törvényi háttér

• Alaptörvény VI. cikk (1) „Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák."
• Alaptörvény IX. cikk (1) „Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához.”

Magyarázat

• Nincs kifejezett különbség a tényközlés és az értékítélet között.
• Független a közlés módjától és értékétől, erkölcsi minőségétől, akár a valóságtartalmától is.
• Az értékítéletre, az egyén személyes véleményére a véleménynyilvánítási szabadság minden esetben kiterjed, függetlenül attól, hogy az értékes vagy értéktelen, igaz vagy hamis, érzelmen vagy észérveken alapul.
• A szintén alkotmányos oltalom alatt álló emberi méltóság, becsület, jó hírnév azonban az értékítéletben megnyilvánuló véleménynyilvánítási szabadság külső korlátja lehet, és ezek védelmében a büntetőjogi felelősség érvényesítése sem tekinthető - általánosságban - aránytalannak, így alkotmányellenesnek (36/1994. (VI. 24.) AB hat.)

A jogszabályi háttér célja, hogy a piacon ne lehessen a versenytárs személyére, az általa végzett tevékenységre vonatkozó inkorrekt információ terjesztésével tisztességtelenül előnyre szert tenni.

Tilos valótlan tény állításával vagy híresztelésével, valamint valós tény hamis színben való feltüntetésével, úgyszintén egyéb magatartással a versenytárs jó hírnevét vagy hitelképességét sérteni, illetőleg veszélyeztetni, ugyanis ez a versenytárs jó hírnevét és hitelképességét hátrányosan érinti.

Kifejezések magyarázata

• Goodwill – az adott vállalkozásról kialakult kedvező kép (termelési-szolgáltatási színvonal, termékei minősége)
• Hitelképesség nem csupán a szűkebb értelemben vett financiális hitelképességét kell érteni. Ide tartozónak tekinthető a vállalkozás pénzügyi helyzetének rendezettsége
• Valótlan tény állítása – Valóságnak meg nem felelő tények, körülmények szóbeli vagy írásbeli közlése
• Valótlan tény híresztelése – Mástól szerzett információ továbbadása
• Valós tények hamis színben történő feltüntetése – Egy összetett tényállásból csak a versenytársra hátrányos mozzanatokat emelik ki, amelyek önmagukban igazak, az így kialakított kép mégis hamis lesz

Hírnévsértés - Valótlan tény állítása

• Valamely személy hírnevét elsősorban az olyan, vele összefüggésbe hozható közlés sértheti, amely valótlan tényt állít. Ez az állítás nemcsak nyíltan történhet, hanem a valótlan tényre történő célzással, utalással (BH2002.221)
• Versenytárs által megjelentetett kisebb példányszámú, adott vásárlói körnek szánt nyomtatványban azt állítják, hogy megszűnt az a termék, melyet a versenytárs forgalmaz.
• A jó hírnév oly módon is megsérthető, hogy a vállalkozás egyfajta közvetítőszerepet betöltve továbbadja a mástól szerzett, a versenytárs jó hírnevét sértő, illetőleg veszélyeztető információt
• Nem alapozza meg a jogkövetkezmények alóli mentesülést, hogy az információt változatlan formában továbbította
• A szakmai gondosság követelménye alapján minden vállalkozástól elvárható, hogy az általa a versenytársáról adott információ valóságnak való megfelelését ellenőrizze (Büntetőjogi bírói joggyakorlat – rágalmazás)

Hírnévsértés - Valós tények hamis színben történő feltüntetése / ferdítés

• A versenytárs ugyan valós tényt közöl, azonban ezt hamis színben tünteti fel („ferdítés”), s ezáltal a valós tény a közlés címzettjei, illetve észlelői számára már nem tényleges tartalmát közvetíti, illetve egy, a valóságnak meg nem felelő üzenet közvetítésének válik eszközévé.
• Példák: 
  • A vele szemben kezdeményezett felszámolási eljárásról olyan szövegkörnyezetben adott tájékoztatás, amely azt a látszatot keltette, hogy a vállalkozás azon cégek közé sorolandó, amelyekről az volt a feltevés, hogy tőkeerősek, s ez a feltevés a felszámolásra tekintettel tévesnek bizonyult. Ez a beállítás arra vezetett és az üzletfelekben az a feltevés rögzült, hogy a vállalkozás felszámolás alá került.
  • Ha valaki az általa megismert tények alapján bűncselekményt vélelmez, és feljelentést tesz, jogait rendeltetésszerűen gyakorolja és önmagában emiatt nem ütközik a valótlan tény állításával vagy híresztelésével, valamint valós tény hamis színben való feltüntetésével, egyéb magatartással a versenytárs jó hírnevének, vagy hitelképességének sértése, illetőleg veszélyeztetése tilalmába. [BDT2002. 714.]
  • Azonban ha a feljelentő tudatában van annak, hogy a feljelentett nem követte el a feljelentésben megjelölt cselekményt, az tisztességtelen piaci magatartásnak minősül. (BH2005. 326)

Figyeljünk oda! A versenytárs jó hírnevének vagy hitelképességének a sérelme vagy veszélyeztetése egyúttal a versenytárs becsületét is csorbíthatja, s így alkalmas lehet a rágalmazás vagy a becsületsértés tényállásának a megvalósítására!