A mai napon annak jártunk utána, hogy mekkora biznisz könyvelőirodát nyitni Pesten, hogyan lehet nyereségesen működtetni a vállalkozást a telített piacon, mire van szükség ebben a szakmában, és mit kínál érte cserébe?

Új sorozatunk első részében Lakó Enikővel és Lakó Róberttel, a Nueva könyvelőiroda tulajdonosaival, vezetőivel beszélgettünk arról, hogy merre tart a cégük, hogyan jutottak el idáig, és úgy összességében, mennyit keres egy könyvelő, mekkora biznisz könyvelni?

• Alapítás éve: 2010
• Alkalmazottak száma (fő): 4
• Nettó árbevétel (2015): 13.874.000 Ft
• Főtevékenység: Számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenység

(A Nueva könyvelő és adótanácsadó iroda főbb adatai a 2015-ös esztendőben. Forrás: Cégtár)

Jók az értesüléseink, nálatok 15 ezer forint az alapdíja a könyvelésnek?

R: Így van. Nálunk úgy működik, hogy ez egy induló cégnek a könyvelési díja, ennyiért vállaljuk. Azt mindig elmondjuk, hogy ha a cég is beindul, annak megfelelően az ár is növekedni fog. Ezzel mi úgymond kicsikét átvállaljuk a befektetési részét a cégnek, nem kell rögtön nagy könyvelési díjjal nekiindulnia a vállalkozói létnek, hanem ezzel mi is segítünk az indulásban. Egyébként az átlagos könyvelési díj olyan 35 ezer.

Mennyi ügyfeletek van?

R: Most nagyságrendileg 60 ügyfelünk van. Nagyon jó ütemben gyarapodik a cég, a 60 ügyfél elérése az év végi célunk volt, és már most teljesítettük, szóval újra kellett kalibrálni a terveinket. Kitűzünk új célokat, de hála Istennek jó ütemben jönnek az ügyfelek. Minden hónapban jön 1 vagy 2 ügyfél.

Ezek a nagyszerű eredmények a jól kidolgozott marketing miatt lehetnek?

R: Elég nagy hangsúlyt fektetünk a marketingre. Tagjai vagyunk a FIVOSZ-nak (Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége) onnan elég sok ügyfél jön. Vannak különböző portálok, ahol ajánlatokat lehet lekérni, könyvelésre kérnek árajánlatot és eldönthetik, hogy elég vonzó-e a szolgáltatás. Szerencsére sokszor döntenek mellettünk.

Sok a belefektetett munka is, mert ilyen esetekben nemcsak kiküldünk egy árajánlatot, hanem először telefonon egyeztetünk pár szóban. Ezzel már mindjárt van egy személyes kontakt, ezután kimegy az árajánlat és megy utána még egy hírlevél kampány is. Néhány e-mailben megpróbáljuk bemutatni, hogy miért vagyunk jobbak, többek, mint a többi könyvelőiroda. Ehhez nincsenek hozzászokva, hogy egy könyvelőirodának saját brandje van.

A vállalkozás előtt Enikő, ha jól tudom dolgoztál 3 vagy 4 évet?

E: Így van, nekem huzamosabb ideig egy munkahelyem volt, és a főnököm úgy döntött, hogy külföldre megy és felszámolja az egészet. Az akkori kolléganőmmel vettük át a saját ügyfeleinket, ez lett az induló bázis.

Egyébként is vágyad volt, hogy megcsináld a saját üzletedet?

E: Igen, ez lett volna a végső cél, csak egy kicsit korábban jött a lehetőség, mint ahogy én terveztem volna, de így alakult.

R: Ennek így kellett alakulnia. Az ember az életben rájön, hogy nem minden fekete meg fehér. Amit papíron szépen megtervezünk a valóságban nem mindig úgy működik. Élni kellett a lehetőséggel és élni is tudtunk, szóval azóta csináljuk.

Ti házastársakként vagytok üzlettársak is, ennek van valami pozitív hozadéka a munkában?

R: Veszélyes terep az biztos, tudni kell helyén kezelni. Nálunk szerintem jól elkülönül az egész, Enikő dolgozik a vállalkozásban én a vállalkozáson. Én picit talán jobban tudom felülnézetből vizsgálni, ő meg benne van a napi ügyekben és azokat tudja kezelni. Így nálunk igazából nincsen ütközés, nincs az, hogy valaki valakinek az alkalmazottja.

E: Vagy, hogy valaki valakinek a főnöke. Neki is meg van a saját területe meg nekem is és ez nem is nagyon fedi egymást sehol.

R: Kikérjük egymás véleményét, meg persze beszélgetünk, hogy mit, hogy lehet de hála Istennek nincsen átfedés.

Tulajdonképpen akkor, hogy ti együtt dolgoztok az úgy volt szerencse, mint ahogy az idézet mondja, hogy „a szerencse nem más, mint a felkészültség találkozása a lehetőséggel”? Egyébként is könyvelő akartál lenni, egyébként is jött egy ilyen lehetőség aztán össze is kerültetek és ebből lett az üzlet?

R: Igazából igen ez tényleg fontos, én is szoktam mondani, hogy szerencséje annak van, aki tesz is érte. Gyerekkoromban, ha megkérdezték, hogy mi akarok lenni én mindig azt mondtam, hogy üzletember akarok lenni. (nevetnek) Már onnantól kezdve valahogy az ember erre terelgeti magát, meg úgy csinálja a dolgait, hogy egyszer megvalósulhassanak a gyermekkori álmok.

Ez azért nem egy napi 8 órás munka lehet nektek, mennyi munka van ebben?

R: Csalóka egyébként, mert megfoghatatlan, hogy mennyit dolgozik az ember. Az irodában lehet, hogy nem vagyunk nyolc órát, de akkor otthon megy az agyalás. Igen, végül is a nap 24 órájában.

E: Szeretjük csinálni, a könyvelést ezt csak úgy lehet. A legtöbb ember miután elárulom, hogy könyvelő vagyok úgy reagál, hogy „hát én azt nem bírnám”, „tanultam számvitelt, de hogy sose értettem”.

R: Nyilván nem minden embernek való, de Enikő nagyon szeret könyvelni, volt olyan, hogy nekiálltunk osztogatni a feladatokat, hogy mi az, amit én átveszek esetleg, számlázás vagy hasonló de annyira szereti, hogy nem lehet tőle elvenni! (nevetnek) Én meg az üzletfejlesztés részét szeretem.

Szerintetek milyen tulajdonságok kellenek ahhoz, hogy valaki igazán jól tudjon érvényesülni a szakmában?

E: Nem tudom, a számok világának szeretete mindenképpen kell. Vannak az ügyfelek között is olyanok, akik abszolút nem szeretnek a vállalkozásuk pénzügyi részével se foglalkozni. Kell egy ilyen pénzügyi beállítottság. Ami szerintem még mindenképpen fontos, az a precizitás.

R: A biznisz részéhez pedig az üzletfejlesztési tapasztalatra van szükség a leginkább. Szervezőkészség, értékesítési véna, ha meg kell írni egy hírlevelet vagy bármi mást, úgy kell hangozzon, hogy esetleg ügyfél is jöjjön belőle, és hát folyamatos képzésre is szükség van, például a könyvelésben az állandó jogszabályi változások miatt.

Ez már a hetedik évetek a piacon. Mikor volt az a pont, amikor azt mondtátok, hogy ezt már megéri csinálni?

E: Igazából én az elején egyedül csináltam és akkor azért érte meg. Aztán ugye fel kellett venni egy alkalmazottat, meg még egyet, és amikor az ember felvesz egy alkalmazottat, akkor egy kicsit mindig visszaesik.

R: Igen, ebben ez a nehéz, hogy ezt a rendszert rentábilisan kell fenntartani, hogy jön új ügyfél, szükségessé válik alkalmazott és folyamatosan építkezel.

E: Egyre több a munka, először egyedül nem bírom, aztán már ketten nem bírjuk, aztán már hárman nem bírjuk. Ilyenkor érkezik el a bővítés pillanata, ha már túl sok a munka, felveszünk valakit.

R: Igen akárhonnan nézi az ember, azért egy új alkalmazott az befektetés: felveszed, foglalkoztatod, fizetést adsz neki, kialakítod a munkahelyét. Ezek mind hosszútávú dolgok.

Most vagyunk azon a szinten, hogy úgy tudunk új ügyfelekkel foglalkozni, hogy jelentős költség nem lesz belőle. Mind munkavállaló szintjén elbírja még a cég, az infrastruktúra pedig már megvan, szóval most már vannak fix költségek de jelentősen nem fognak növekedni. Jöhetnek az új ügyfelek!

A könyvelésben lehet például közepesen hosszútávú célokat kitűzni?

E: Vannak olyan ügyfelek, akiket már, mint alkalmazott is csináltam, szóval már 10 éve én könyvelem őket. Ha jól csinálod és a cégnek is jól megy, akkor hosszú évekig lehet tervezni. Mindig van persze, aki mondjuk visszább esik, vagy eladja a céget, vagy végelszámol.

R: Elégedetlenség miatt viszont nekünk nem ment el ügyfelünk. Persze amellett, hogy a meglévő ügyfeleinket is a lehető legmagasabb szinten szolgáljuk ki, folyamatosan törekszünk új ügyfelek megszerzésére. Ahogy korábban mondtam, most minden feltétel adott hozzá, hogy új ügyfeleinknek is maximális figyelmet szenteljünk. Van egy szuper csapatunk, fejlett infrastruktúránk, és óriási lelkesedésünk.

Beszélhetünk a csapatépítésről? Hogyan oldjátok meg a HR problémákat?

R: Ezen a területen most volt nekünk egy átalakítás, azért mert nehezen találtunk embert és gondolkoztunk, hogy mivel lehetne többet adni. Nálunk a munkatársaknak jutalékos rendszer van, adott könyvelési díjból x százalékot megkapnak. Rugalmas munkaidő van, ez annak köszönhető, hogy kialakítottunk egy felhő rendszert, akár otthonról is el lehet végezni a munkát, ezekkel próbálunk egy picit többet adni.

Szóval nem akarjuk, hogy ez egy börtön legyen, hogy 8-tól 4-ig márpedig itt kell ülnie mindenképpen, hanem megadjuk azt a lehetőséget, hogy az ember élhesse az életét. Természetesen dolgozni kell, a lényeg nekünk, hogy a munka el legyen végezve.

Ti a könyvelésben segítetek és problémákat oldotok meg. Az szempont, hogy a könyvelő biznisznek van egy emberi oldala is?

(Ottjártunkkor bent volt a cégnél a legfiatalabb munkatárs és egyben örökös, Dóri is.)

R: Igen, ahogy az emberre rakódik a tapasztalat akkor ráébred. Amikor eleinte volt egy tárgyalás, sokszor azt néztük, hogy egy ügyfél milyen céget hozna hozzánk, és az hogyan hatna a bevételünkre. Mostanra ezt már átformáltuk magunkban arra, hogy ha jön egy ügyfél nem az anyagi vonzatát nézzük elsőként, hanem hogy miben tudunk neki segíteni. Ha kicsit megfordítod a dolgot és nem a pénz részét nézed, úgy könnyebb. Az embernek nem a dollárjelek csillognak a szemében, hanem a segítség lehetősége lelkesíti.

Mennyire telített a könyvelő piac Budapesten? Ti már megtaláltátok a helyeteket?

R: Nagyon telített. Igazából ez jó is, meg rossz is. Nagyon-nagyon sok a könyvelő, de rengeteg a kókler.

E: Vannak, akik nagyon olcsón dolgoznak, azokkal nem tudunk versenyezni. Azoknál az ügyfeleknél, akiknél az ár a fontos nem mi vagyunk az elsődleges megoldás. Az árháború helyett mi inkább a minőségi, gyors szolgáltatást helyezzük előtérbe. Nekünk inkább az a közönségünk, aki tisztában van azzal, hogy „nem olyan gazdag, hogy olcsó árut vásárolhasson”.